2013. május 31., péntek

Cubby használata Linux alatt

Most a magyar LogMeIn cég által készített Cubby névre keresztelt online fájlszinkronizációs és tárhelymegoldás használatát fogom bemutatni Linux környezetben. Először is: mire képes a Cubby? Funkcióját tekintve nagyon hasonlít a már elérhető fájlszinkronizáló megoldásokhoz, például a Dropbox-hoz, ennek ellenére több tekintetben is különbözik tőlük. Az egyik különbség a Direct Sync névre hallgató funkció, ami két gép között képes P2P-n keresztül, azaz a cloudba való feltöltés nélkül fájlokat szinkronizálni. Ezzel a megoldással nem használjuk fölöslegesen a cloud tárhelyét, mely ingyenes regisztráció után 5 Gb, további meghívottak regisztrációjával 25 Gb-ra lehet növelni. Másik hasznos funkció, hogy nem csak egy könyvtárat képes kezelni a Cubby, mint Dropbox esetén, hanem bármely mappából cubby-t készíthetünk.

Natív kliens csak Windows és Mac OS X, valamint mobil eszközöknél Androidra és iOS rendszerekre érhető el. Linux esetén (és más WebDAV protokoll kliens oldali támogatással rendelkező rendszer esetén) hozzáférhetünk a Cubby-hoz WebDAV-on keresztül is.

Ehhez először telepítsük a davfs2 nevű programot, mellyel Coda vagy FUSE eloszott fájlrendszeren keresztül csatlakozhatunk a WebDAV szerverhez. Ezután állítsuk be a mountoláshoz szükséges dolgokat és csatoljuk a Cubby-t.

# telepítsuk a davfs2-t
$ sudo apt-get install davfs2
# hozzunk létre a home-ban egy könyvtárat a Cubby-nak
$ mkdir ~/Cubby
# adjuk hozzá fstab-hoz a Cubby elérhetőségét
$ echo "https://webdav.cubby.com /home/$USER/Cubby davfs rw,user,noauto 0 0" | sudo tee -a /etc/fstab
# állítsuk be az autentikációs adatokat, ! USER, PASS adatokat saját adatokkal töltsük ki !
$ echo "https://webdav.cubby.com        USER   PASS" | sudo tee -a /etc/davfs2/secrets
# WebDAV mountolása rootként (setuid beállítása)
$ sudo chmod u+s /sbin/mount.davfs
# hozzáadjuk magunkat a davfs2 csoporthoz
$ sudo gpasswd -a $USER davfs2
# file lock-ok létrehozásának kikapcsolása
$ echo "use_locks       0" | sudo tee -a /etc/davfs2/davfs2.conf

Ha mindez megvan már mountolhatjuk is a Cubby-t:

$ mount ~/Cubby

Thunar kiegészítés

Mivel a WebDAV API még béta fázisban van, ezért a hivatalos dokumentáció szerint nem lehet fájlokat átnevezni, és mozgatni. Nekem azonban Thunar-ban működtek ezek a funkciók, egyedül törölni nem tudtam, mert a Thunar nem tudott Trash-t létrehozni a felcsatolt WebDAV-hoz.

Ez a probléma megoldható egyéni művelet létrehozásával:

  1. Szerkesztés \(\rightarrow\) Egyéni műveletek beállítása…
  2. Hozzuk létre az egyéni műveletet:
Név
Delete permanently
Leírás
Immediately delete the selected file(s) or folder(s)
Parancs
rm -rf %F
  1. Megjelenítési feltételek-nél pipáljuk ki mindegyik fájltípust.

2013. május 21., kedd

Conky: The Old Reader szkript

Ahogy ígértem már itt is a Google Reader olvasatlan feed értesítő Python szkript Conky-hoz. A korábbi verziót nem én írtam és nem is teljesen arra célra való, amire használtam, így inkább megírtam egy újabb változatot, ami a méréseim szerint majdnem kétszer olyan gyors, és 20%-al kevesebb erőforrást is használ működéséhez. Ráadásul így nem kell jelszót beírni a Conky konfigurációs fájlba, ami biztonságosabb is.

A szkript működéséhez szükség lesz a python-requests csomagra, tehát telepítsük:

$ sudo apt-get install python-requests

Telepítése nagyon hasonlít az előző cikkben szereplő szkripthez, hozzunk létre egy futtatható szkriptfájlt:

$ mkdir -p ~/.scripts
$ touch ~/.scripts/rssToConky.py
$ chmod +x ~/.scripts/rssToConky.py
$ gedit ~/.scripts/rssToConky.py

A megnyíló Gedit szerkesztőbe pedig másoljuk be a következő kódot:

Természetesen az emailcím és a jelszó mezőket ki kell tölteni. Ha mindez megvan akkor ugyanúgy lehet felhasználni, mint a korábbi változatot, egy lehetséges példa:

You have ${texeci 300 ~/.scripts/rssToConky.py} unread feed(s).

Az eredményről screenshotot az előző cikkben láthattok. :)

Update: A szkriptet időközben átírtam Python3-ra, így szükség van egy >3.x verzió telepítésére, amihez a pyenv eszközt ajánlom.

2013. május 20., hétfő

Google Reader helyett: RSS olvasók tesztje

Nem rég az a szomorú hír fogadott a napi RSS olvasáskor, amikor beléptem a Google Readerbe, hogy július 1-én lekapcsolják a szolgáltatást. Nem nagyon örültem neki, mert a Google Readert naponta használom. A legnépszerűbb RSS olvasó leállására az eddigi konkurens alkalmazások egyből aktivizálták magukat, hogy minél több új felhasználót gyűjtsenek be.

Sokan próbálják lemásolni a Google Readert, azonban a legtöbben saját megoldásaikat akarják eladni, és sokszor nem sikerül olyan jól, mint az eredeti. Számtalan pont van, ahol elbukhat egy alkalmazás, számomra a legfontosabb tulajdonságok a következők:

  1. Gyorsaság: a legfontosabb, hogy gyorsan tudjam elolvasni a híreket, ne kelljen várni folyamatosan, míg az oldal betölti a tartalmakat.
  2. Felhasználóbarátság: ennek elég nehéz megfelelni, hogy ha gyorsan akarom átfutni a híreket és csak átpörgetem őket azt is megtehessem, de ha el akarnám olvasni őket, azt is megtehessem könnyedén.
  3. Több platform: minél több platformon legyen lehetőség olvasni a híreket, az Android-os Google Reader-nél jobb program nem igazán van.

Ezen szempontok alapján lássunk tehát néhány klónt:

The Old Reader

Ez az egyik legjobban sikerült másolat. Már a nevéből is látszik, hogy készítői nem törekedtek arra, hogy valami újjal álljanak elő, egyszerűen pótolni akarták a Google Readert. Ez elég jól sikerült, a funkciók és a kinézet szinte teljesen megegyezik az eredeti változatban elérhetővel. A főoldal áttekintő képernyője, a trendek rész, az olvasó felület lista és teljes nézete, csillagozott (Liked) elemek szinte teljesen ugyanolyanok, mint a Google Readerben. A kipróbált olvasók közül magasan ez a legmegbízhatóbb és leggyorsabb, használhatóságban szinte megegyezik a Google Readerrel, azonban mobilos alkalmazás sajnos még nem érhető el hozzá (a készítők viszont terveznek ilyet).

Netvibes

A Netvibes készítői megpróbáltak valami újat is alkotni, mint például a Widgetek nézet, a rengeteg effektnek köszönhetően azonban használhatatlanul lassú az oldal. Létezik egy Reader nézet is, ami egy alapos átkonfigurálás után egészen használható formába hozható. Mindezek ellenére a Netvibes nem nagyon jött be nekem, néha kicsit belassult, és mobilos app sem érhető el hozzá (az oldalnak viszont létezik mobilra optimalizált változata).

Feedly

A Feedly asztali változata kiegészítővel használható (Firefox, Chrome böngészőkhöz találhatunk), natív mobilos app elérhető hozzá Android-hoz és iOS-hez is. A Feedly-ben próbálták újragondolni a Google Reader felületét, újító ötletekkel álltak elő. Az oldal dizájnja letisztult és szépnek mondható, a gyorsasággal sincs olyan nagy gond, viszont a tartalom olvasására szolgáló nézetek mintha nem lennének tökéletesek. Firefox-ban olvasva a Full Article nézet, ami a legjobban hasonlít az előd részletes megjelenítési nézetéhez, a tartalom viszont összezsugorítva a képernyő felét foglalja el a többi pedig puszta placeholder, mintha nem is olvasásra találták volna ki az alkalmazást. Valamilyen hasonló nézet mobilos appnál pedig el sem érhető. A másik ami megnehezíti a használatot, hogy a Feedly megpróbálja kitalálni, hogy az olvasónak mi a fontos és azokat a cikkeket mutatja először, van amikor többször is egy népszerű cikk áll a lista elején, más cikkek meg csak később válnak olvashatóvá.

Létezik még néhány egyéb olvasó is, amelyeket kipróbálva úgy tapasztaltam, hogy vagy valami teljesen új dologgal próbálkoznak, vagy nem túl használhatóak, ezekbe a kategóriákba tartozik a Pulse, vagy a NewsBlur.

Ha elszántuk magunkat, hogy átköltözünk Google Reader-ből egy másik olvasóba, és szeretnénk átvinni a követett feedjeinket, akkor először importáljuk ki őket a Google Takeout-ból, aztán az archívumból kicsomagolva importálhatjuk az új olvasóba a subscriptions.xml fájllal.

Asztali gépen használva nekem gyorsaság és használhatóság szempontjából a The Old Reader tetszett, gyakorlatilag már át is tértem rá. Néhány tippet még leírnék használatához:

Tippek a The Old Reader olvasóhoz

  • ’?’ vagy ‘h’ gomb megnyomásával megnézhetjük, hogy milyen gyorsgombokat használhatunk az alkalmazásban. Sokkal gyorsabb velük az oldal használata.

  • Ha fel akarunk iratkozni egy RSS feedre, a Firefox segítségével a fenti képen látható módon, akkor a következőképpen adhatjuk hozzá a The Old Reader-t a feed-ek kezelőjéhez:
  1. Írjuk be a Firefox címsorába: about:config!
  2. Írjuk be a Keresés-hez: browser.contentHandlers.types és nézzük meg a legnagyobb számú bejegyzést!
  3. Jobb klikk \(\rightarrow\) Új \(\rightarrow\) Karakterlánc, és hozzunk létre egy bejegyzést az eddigi legnagyobb számnál 1-el nagyobb értékkel, pl:
browser.contentHandlers.types.8.title
// értéknek: The Old Reader
  1. Az előző ponthoz hasonlóan hozzuk létre még a következő bejegyzéseket:
browser.contentHandlers.types.8.type
// értéknek: application/vnd.mozilla.maybe.feed
browser.contentHandlers.types.8.uri
// értéknek: http://theoldreader.com/feeds/subscribe?url=%s
  1. A Firefox újraindítása után, már ki is választhatjuk, hogy a The Old Reader-re akarunk feliratkozni
  • A Conky-hoz használható olvasatlan feedszám kijelző szkript a következő cikkemben lesz olvasható :)

2013. március 6., szerda

Samsung Galaxy S Plus ROM: CM9 + CWM6 telepítés

A következőkben bemutatom hogyan lehet Galaxy S Plus-ra (i9001) feltelepíteni ClockworkMod Touch Recovery-t (CWM6), majd a CyanogenMod 9 RC-t (CM9). A CWM egy módosított recovery, mely sokkal többre képes, mint az alap gyári változat. Feltelepíthető az alap verzióra is, de ha már van egy CWM telepítve a telefonon, akkor frissíthető is ezzel a módszerrel egy újabbra. Egy már rendelkezésre álló CWM segítségével telepíthető a CyanogenMod, mely egy elég jó minőségű custom ROM. Most az Ice Cream Sandwich-re épülő 9-es verzióját fogjuk telepíteni, amellyel a telefon minden funkciója működik; nem nagyon vannak benne bugok; jobban testreszabható vele a rendszer, mint az alap Samsung-os verzióval; és talán kicsit gyorsabban is működik.

Csak saját felelősségre, ha tudod mit csinálsz akkor kövesd az alábbiakat.

Előkövetelmények

  • USB hibakeresés engedélyezése
  • Legalább 60%-ra töltsd fel a telefon akkumulátorát!
  • Személyes dolgok lementése

ClockworkMod Touch Recovery 6.0.13 telepítése

  1. CWM6 letöltése
  2. Letöltött .zip fájl SD kártyára másolása
  3. Telefon kikapcsolása
  4. Hangerő fel + bekapcsoló gomb nyomvatartásával lépjünk be a recovery mode-ba. Ha megjelenik a Samsung logo, pár másodperc után engedjük el a gombokat, amikor ezután az Android logo jelenik meg a dobozzal, akkor nyomjuk meg a menu gombot (nem a középső home gombot, hanem balra mellette). Ekkor belép az alap recovery-be.
  5. A következő menüpontokkal tudjuk installálni a CWM-et: install zip from the sdcard -> choose zip from the sdcard, keressük ki az előbb feltöltött .zip-et, azután yes-install.
  6. Hamarosan befejeződik az installálás és újraindul a telefon. Ha az installálás után nem akar betölteni a rendszer és mindig újraindul nem kell megijedni, az interneten sok helyen leírják ennek a bootloop problémának a megoldását:

Bootloop megoldása CWM telepítés után (a bootloader frissítéséhez most szükség lesz egy Win-re)

  1. Kapcsoljuk ki a telefont!
  2. Töltsd le az AriesVE.zip-et, a Boot_loader.tar-t, és a frissítéshez szükséges ODIN Multi-Downloader programot.
  3. Csomagoljuk ki az Odin-t, és rendszergazdaként indítsuk el a programot!
  4. Indítsuk el a telefont download módban: hangerő le + home gomb + bekapcsoló gomb egyszerre, amikor megjelenik a “Downloading… Do not turn off target!” akkor engedjük el a gombokat.
  5. USB kábelen csatlakoztassuk a telefont a számítógéphez!
  6. Ha az ODIN kiírja, hogy “Added”, akkor felismerte sikeresen a telefont.
  7. Csomagoljuk ki az ArieVE.zip-et, és az ODIN-ban az OPS gombra kattintva tallózuk is be a kicsomagolt ArieVE.ops-t!
  8. A BOOT gombra kattintva nyissuk meg a Boot_loader.tar-t.
  9. Majd egyéb beállításokat nem állítgatva, kapcsoljunk a Start gombra, egy ideig frissíti majd a boot loadert, majd újraindul a telefon, és már működnie kell.

CM9 telepítése

  1. Töltsük le a ROM xda-developers oldaláról a legfrissebb verziót. A legfrissebb verzió a cikk írásakor a 2013-02-20: CM9 rc5 [1], az 1-re kattintva letölthető innen. Valamint töltsük le az alap Google alkalmazásokat is, mert alapértelmezetten nincsenek telepítve a ROM-ban.
  2. Másoljuk rá a telefon SD kártyájára az előbb letöltött .zip fájlokat.
  3. Kapcsoljuk ki a telefont, majd lépjünk be CWM-be: hangerő fel + bekapcsoló gomb, Samsung logo után pár másodperccel engedjük el a gombokat. Hamarosan belép a CWM-be.
  4. CWM-ben hajtsuk végre a következőket: wipe data/factory reset, utána wipe cache partition.
  5. A letöltött CM9 verziót telepítsük: install zip from sdcard.
  6. Az előbbi módszerhez hasonlóan telepítsük a Google alkalmazásokat (gapps*.zip).
  7. Indítsuk újra a telefont, és akkor már az ICS fog elindulni.

Sok sikert a műveletekhez, remélem hasznos írás lett! :)

CyanogenMod hivatalos honlapja

2013. február 25., hétfő

Blogspot blog szerkesztése konzolból - 3 éves a blog

Három éve indítottam el ezt a blogot, 67 bejegyzés született (ez a 68-adik), az oldalmegjelenítések száma összesen 34157. Ezek az eredmények megfelelnek a várakozásaimnak, érthetőek az oldal funkcióját tekintve. Mivel ez egy rendhagyó poszt megmutatok néhány további statisztikát, majd pár dolgot az oldal készítésének “kulisszatitkairól”! :D

A bejegyzések döntő többsége, 63 Linux-os témájú, az első egy évben inkább Ubuntu-val foglalkoznak (24 darab), később elsősorban a Crunchbang Linux a cikkek (32 darab) anyaoprendszere, de természetesen más Linux-ot használók is hasznosíthatják a leírtakat. A blog indításakor, amikor még Ubuntu-t használtam látszik, hogy kevésbé ismertem még a Linux rendszert, később áttértem az advance-ebb felhasználóknak készült Crunchbang Linux-ra, a cikkek is legtöbbször egyre inkább valamilyen speciálisabb témáról szólnak.

Miután elkezdtem az egyetemet kicsit be is következett a megjósolt bejegyzés csökkenés, később mikor kezdtem összeszedni magam és több időm lett, megnőtt a megírt cikkek száma.

Az oldalmegjelenítések számáról egy összesített grafikon:

Látható, hogy az oldal látogatottsága körülbelül lineárisan növekszik. A legnépszerűbb 10 bejegyzés a következő:

Természetesen az inkább átlagfelhasználóknak szóló cikkek lettek a legnépszerűbbek, a mindenféle hibamegoldások, szkriptelések a tapasztaltabb felhasználóknak, azaz egy kisebb rétegnek szólnak. A céljaimnak megfelelően a látogatók szinte 100%-a Google-ről találnak ide, amikor valamire keresik a megoldást, ez rendben is van, mert a blog célja problémamegoldásban segítség nyújtása. Az érdekesebb, hogy a látogatók fele Windows-t használva téved ide, és csak a másik 50% használ valamilyen Unix leszármazottat:

Böngészők tekintetében szerintem nincsen semmi meglepő, a Firefox és a Chrome volt a szörfdeszka az esetek 70%-ában, a többi kb egyenletesen megoszlik, az IE 14% szinte fáj. :D

Következzen tehát néhány dolog a készítésről. A cikkek írásához egy ideje már a korábban említett Pandoc nyelvet, és UberWriter szerkesztőt használom. Az elkészült írást konvertálom HTML-be, majd, hogy a Blogspot HTML nézetébe beillesztve is szépen formázott maradjon a cikk, lefuttatok egy saját szkriptet, ami néhány finomhangolást végez még:

  • nem használt .css fájl include-jának törlése
  • sorkizárás beállítása a szövegre
  • linkek megnyitása új tabon
  • képek beillesztése konzolból

A képek feltöltéséhez, beillesztéséhez használom a googlecl (Google Command line tools) nevű Google Data API-ra épülő szkript gyűjteményt. Ha valaki szintén használni akarja ezt a kis toolt így telepítheti:

$ sudo easy_install googlecl

Ezután már használható az általam írt szkript:

$ gedit processPost.sh
# illesszük be a szkriptet, adjuk meg a blogname és imgdir változók értékeit, majd mentsük el a fájlt
$ chmod +x processPost.html
# így használhatjuk
$ ./processPost.sh postname.sh

További jó olvasgatást az oldalon!

2013. február 15., péntek

LaTeX szerkesztők tesztje: Kile, Gummi, Winefish

A legtöbb esetben, ha valamilyen dokumentumot kell készítenem - elsősorban, ha mások kezébe is kerül - szinte mindig a \(\LaTeX\) szövegformázó nyelvet használom az elkészítéshez. Aki nem ismerné, bővebb leírást a fenti linken talál róla, amit tudni kell róla, hogy nyomdai minőségű dokumentum előállítására képes rendszer, mely folyamat során szövegfájlokat kell szerkesztenie az írónak LaTeX nyelven, melyet lefordítva áll elő a dokumentum.

Legnagyobb előnyei szerintem, hogy a dokumentum szövegfájl forrása miatt nagyon hordozható, illetve a formázással a szöveg írójának kevesebbet kell törődnie; nagyon jó minőségű az előállított dokumentum; erőssége a nyelvnek, hogy képleteket egyszerűen szerkeszthetünk vele, és a rengeteg kiegészítésnek köszönhetően nagyon sok mindenre használható. Hátránya viszont, hogy egyes feladatokat talán nehezebb megoldani vele, mert nem egy WYSIWYG szerkesztő, azaz íráskor nem látjuk a dokumentum végleges formáját; nagyobb hozzáértést igényel, mint egy grafikus szerkesztőprogram.

A szöveges forrásfájl tulajdonság miatt szerkesztőnek használhatunk bármilyen szöveges szerkesztőt (Vim, Emacs, stb), azonban a könnyebb használat miatt érdemes olyat használni, ami segít egy kicsit a LaTeX nyelvű szerkesztésben. Kiegészítésekkel ezek elég jól használhatóak, a komolyabb szövegszerkesztőkhöz hatékony segítséget kaphatunk, mint például a Gedit-hez, Geany-hez. Szerintem mindenképp érdemes valamilyen grafikus szerkesztőt használni, ezért most a direkt LaTeX szerkesztésre fejlesztett programokat fogom bemutatni. Lássuk tehát, melyik miben jó, az olyan alap dolgokra, mint syntax highlighting, syntax check nem térek ki, mert ezek a funkciók mindegyikben megtalálhatóak.

  1. Kile

Előnyök:

  • rendkívül felhasználóbarát, az ezernyi menüpontnak köszönhetően bármit meg tudunk csinálni grafikus felületen, a gyakran használt nyelvi szerkezeteket egyben beilleszthetjük valamelyik menüből
  • van automatikus kódkiegészítés (ahogy gépelünk felajánl kódváltozatokat)
  • az egyéb nem LaTeX szerkesztőnek tervezett programokhoz képest előny, hogy könnyű a végleges dokumentum generálása: egy gombnyomással generál és mutatja egy PDF olvasó programban az eredményt

Hátrányok:

  • KDE-re épül, ezért erőforrásigényesebb, mint a másik kettő GTK widgetkészletre épülő szerkesztő.
  • a tényleg milliónyi menüpont és almenü pontok hátrány is lehetnek: könnyű eltévedni, és nehéz megtalálni dolgokat bennük

Telepítéshez:

$ sudo apt-get install kile
# telepítsük még az Okular pdf olvasót is hozzá
$ sudo apt-get install okular
  1. Gummi

Előnyök:

  • a program felülete két részből áll, az egyiken szerkesztünk, a másikon a dokumentum aktuális kinézetét látjuk, amit a Gummi a forrásba való beleírás után azonnal újragenerál
  • úgynevezett snippetek segítségével gyakran használt kódrészleteket illeszthetünk be, egy TAB gomb megnyomásával
  • nagyon egyszerű a kezelőfelület, és nem nagyon lehet eltévedni az opciók rengetegében

Hátrányok:

  • egy kezdő LaTeX-et használó számára nehéz lehet használni, mert nincsen automatikus kódkiegészítés

Telepítéshez:

$ sudo apt-get install gummi
  1. Winefish

Előnyök:

  • automatikus kódkiegészítés
  • a leghasznosabb funkciók elérhetőek menüpontokból, de mégsincs túl sok menüpont: ez a rész szerintem jól lett eltalálva

Hátrányok:

  • a program fejlesztése gyakorlatilag leállt, a program honlapja és GitHub szerint is ~6 éve nem volt módosítás a programon
  • semmilyen beállítási lehetőség nincsen, a generált kimenetet is csak és kizárólag az xpdf nevű nagyon fapados pdf olvasóval tudjuk megtekinteni a programon belülről

Telepítéshez:

$ git clone git@github.com:viettug/winefish.git
$ cd winefish
$ autoconf
$ sh ./configure
$ make
$ sudo make install
# telepítsük még az xpdf pdf olvasót is hozzá
$ sudo apt-get install xpdf

A három programot összevetve leginkább a Winefish-t ajánlanám, ha nem lenne egy nagy probléma vele. Az a tényező, hogy abszolút nincs mögötte fejlesztői támogatás, és semmilyen beállítási opció nincs nagyon nagy hátrány, hiába van jól eltalálva a legfontosabb LaTeX nyelvi elemek beépítése a menübe.

Tehát végül, aki valamilyen specializált célszoftvert akar valaki használni, vagy kezdő a LaTeX nyelvben akkor a Kile programmal érdemes kezdeni az ismerkedést. Viszont, ha kicsit jártasabb a LaTeX nyelv használatában és szerkesztés közben nagyon gyakran meg akarja nézni a dokumentum végleges formáját, akkor érdemes kipróbálni a Gummi-t is, hátha megtetszik.

Ha idáig elolvastad biztos új vagy még a LaTeX világában, és remélem sikerült meghozni hozzá a kedvet, vagy legalább egy jó szerkesztőt ajánlani.

Latex WikiBook tanuláshoz
Gummi hivatalos oldala
Winefish hivatalos oldala
Kile hivatalos oldala

2013. február 12., kedd

Steam telepítése Debian Wheezy-re

A Valve Corporation által kifejlesztett digitális tartalomközvetítő, -kezelő rendszert, valamint multiplayer és kommunikációs platformot rejtő programot szerintem senkinek nem kell bemutatnom. Elsősorban játékairól híres a Steam, rengeteg játék érhető el rajta (2013 február 07-én 1863 db) keresztül most már Windows, Mac OS X és egy ideje Linux rendszeren is.

Linux rendszerre tavaly novemberben indult meg a bétatesztelés, ezután hamarosan több igen híres játék vált elérhetővé, többek között a Serious Sam 3, Postal 2, Half-Life, Counter-Strike: Source, Killing Floor, és még sok másik. Jelenleg 50 játék érhető el Linuxon, de ezek száma gyorsan gyarapszik, és egyre csak nőni fog, ha másért nem a linuxos Steam Box miatt.

Telepítéshez:

wget http://kanotix.com/files/fix/install-steam-wheezy.sh
chmod +x install-steam-wheezy.sh
sudo ./install-steam-wheezy.sh

Telepítés után a steam paranccsal indítható. A program automatikusan frissíti magát, elég gyorsan fejlődik, pár napja például még tray iconja se volt, azóta azt is megcsinálták.

Egy tipp: nagyon jó játékok érhetőek el olcsón, legtöbbször többplatformos formában (akár Androidra, de nagyrészét Linuxon is ki tudtam próbálni) a Humble Indie Bundle honlapján. Aki nem ismeri: jótékonysági keretek között a vásárlók annyit fizetnek egy játékért, amennyit szánnak rá és több igen jó minőségű játékot adnak cserébe.

Steam hivatalos oldala

Steam for Linux honlapja