2013. december 26., csütörtök

$HOME mappa titkosítása

Mindig érdemes a legrosszabbra készülni, és bár a legtöbben nem gondolnak rá, ha idegen kezekbe kerül a számítógépünk, akkor az adataink már nincsenek biztonságban. Sok fejfájástól szabadíthatjuk meg magunkat, ha valamilyen módon titkosítjuk az adatainkat. Ehhez nem is kell akkora áldozatot hoznunk, a műveletek végrehajtása se túl bonyolult, így csak magunkat hibáztathatjuk, ha nem gondolkozunk előre.

A következő titkosítási lehetőség az eCryptfs lesz, mely egy titkosított fájlrendszer amely transzparens módon működik a használt fájlrendszer fölött. Előnyei a blokk szintű titkosítással ellentétben (mint például a dm-crypt, vagy TrueCrypt), hogy nincs szükség előre allokált helyre a titkosításhoz, nem kell külön partíciót létrehozni, és viszonylag könnyű a használata. A hátrányok közé tartozik, hogy teljes partíciót nem lehet vele titkosítani (így például swap-et sem), valamint a ritka fájlok kezelésekor a teljes lefoglalt méretet titkosítja sok erőforrást felhasználva (így például Bittorrent fájlok titkosítására nem igazán hatékony).

Az újabb disztribúciók telepítéskor gyakran választhatjuk könyvtárak titkosításának létrehozását (az Ubuntu is eCryptfs-t használ, a $HOME könyvtár titkosításához), azonban később is titkosíthatjuk ezzel a módszerrel a $HOME könyvtárunkat. A titkosítás csak bejelentkezés után lesz feloldva, így senki nem férhet hozzá illetéktelenül az adatainkhoz.

  1. Telepítsük az eCryptfs kezelését megkönnyítő szkripteket:
$ sudo apt-get install ecryptfs-utils
  1. Töltsük be az eCryptfs kernel modult:
$ sudo modprobe ecryptfs
  1. Hozzunk létre egy root jogosultságokkal rendelkező felhasználót, ahova át kell lépnünk, míg a saját felhasználónk könyvtárát titkosítjuk.
$ sudo adduser testuser
$ sudo adduser testuser sudo
  1. Jelentkezzünk ki (logout), lépjünk át tty6-ra (CTRL + ALT + F6), lépjünk be az előbb létrehozott felhasználóval, majd ellenőrizzük, hogy nincs-e tényleg bejelentkezve a titkosítani szánt felhasználónk.
$ ps -fu <username>
  1. Titkosítsuk a $HOME könyvtárat:
$ sudo ecryptfs-migrate-home -u <username>
  1. Ha készen van, még újraindítás előtt jelentkezzünk ki (logout), lépjünk vissza tty7-re (CTRL + ALT + F7), lépjünk be az eredeti felhasználóval.

  2. Írjuk fel egy biztonságos helyre, és őrizzük meg a titkosítás feloldásához szükséges kódot:

$ ecryptfs-unwrap-passphrase
  1. Töröljük az ideigleneses létrehozott felhasználót, és a $HOME könyvtárunk titkosítatlan mentését:
$ sudo userdel -r testuser
$ rm -rf /home/<username>.<random karakterek>

Megjegyzés:

Innentől kezdve más rajtunk kívül más nem férhet hozzá az adatainkhoz. Meg kell jegyeznem még, hogy ha használunk swap-et, akkor előfordulhat, hogy egyes adataink a swap-re kerülnek, így azokat is érdemes titkosítani. Én SSD-t használok, így swap partícióm sincsen, de aki használ annak, hogy teljes legyen a kép leírok egy megoldást a swap titkosítására is. Telepítsünk egy eszközt (ez a megoldás a korábban már említett dm-crypt-et használja), amivel lehetséges a swap titkosítása, majd titkosítsuk azt.

$ sudo apt-get install cryptsetup
$ sudo ecryptfs-setup-swap

Ha titkosítjuk a swap-et nem fogjuk tudni hibernálni a gépünket, erre érdemes ügyelni!

2013. október 8., kedd

DinoPlayer - streaming zenelejátszó Firefox OS-re

A legújabb Firefox OS-re készült alkalmazásom, mely a DinoPlayer nevet viseli egy érintőképernyős eszközökre optimalizált streaming zenelejátszó alkalmazás. Legnagyobb előnye, hogy használatával nem kell rátöltenünk zenéinket telefonunkra, hanem egy tetszőleges internetről elérhető helyen kell csak elérhetővé tennünk .mp3 formátumú fájljainkat és onnan internetkapcsolat meglétében hallgathatjuk őket. További előnyök a zeneszámok adatainak (előadó, szám címe, album, év, hossz) automatikus kiolvasása, valamint automatikus borítókeresés zenehallgatás közben.

Fejlesztési oldalról érdekes lehet, hogy az egyes webes tárhelyek használatához nincs szükség semmiféle API-ra, például a tárolt zeneszámok adatainak kiolvasásához, hanem ezt is a HTML5 audio tag-jének segítségével oldottam meg (érdeklődőknek továbbiak a projekt GitHub oldalán). Ezért is terjeszthető ki szinte tetszőlegesen a támogatott webes tárhelyek listája.

Az alkalmazás felhasználói felülete teljes mértékben ismert gesztúrákkal irányítható. A képernyőre bökve hozható elő a zeneszámok indítására illetve leállítására szolgáló Play/Pause gomb, swipe mozdulattal lehet váltani a számok között. A szerver oldali komponensekkel való kommunikáció közben egy töltő csík látható a képernyő felső részében, ilyenkor töltődnek le a szám adatai, illetve a hallgatott zene albumjának borítója. Lehetőség van az adott zeneszám ismétlésére is a fenti jobb screenshoton is látható Replay gomb segítségével. A főképernyő bal felső sarkában lévő Menü gombbal hozható elő a menü, ahol egy listából kiválasztható a betöltött zenealbumból lejátszásra egy zeneszám. A menüben lehet újratölteni az eddig betöltött albumot, illetve itt lehet előhozni a lent is látható beállítások ablakot.

Beállítás

Mint ahogy korábban is írtam alapvetően bármely internetről elérhető helyről lehetőség van zeneszámok lejátszására a DinoPlayer-rel. Ehhez azonban először elő kell készíteni a DinoPlayer számára az adott zenemappát (telepíteni kell a DinoPlayer Helper-t), melyet Linux-ról és Windows-ról is megtehetünk. A DinoPlayer-hez mindenképp valamilyen cloud tárhely használatát ajánlom; most az egyik ajánlott tárhely a Dropbox beállítását fogom bemutatni DinoPlayer-hez.

DinoPlayer Helper telepítése

Linux:

Hozz létre egy mappát a Dropbox Public mappádban, és másolj bele .mp3 fájlokat. Töltsd le a telepítő szkriptet (install.sh) az előbb létrehozott új zenemappádba, és futtasd a szkriptet! Vagy csak simán futtasd terminálból az előbbi mappába lépve a következő parancsot:

$ curl https://raw.github.com/thesnapdragon/dinoplayer/master/install/release/linux/install.sh -o- | bash

Windows:

Hozz létre egy mappát a Dropbox Public mappádban, és másolj bele .mp3 fájlokat. Töltsd le a telepítő szkriptet (install.bat) az előbb létrehozott új zenemappádba, és futtasd a szkriptet!

Zenemappa hozzáadása

Miután telepítetted az előző pontban a DinoPlayer Helpert, Dropbox esetén a Public mappa azonosító számát és a zenemappa nevét kell csak megadni, melyet például a fenti screenshoton is látható módon lehet megszerezni Intézőből. Másik lehetőség a Dropbox oldalán belépve:

Ha egyéb tárhelyeket szeretnénk használni, a Más webes tárhely opciót kell választani, ilyenkor a zenemappa teljes URL-jét kell megadni DinoPlayer-ben. Dropbox esetén ez például a Public mappában található zenemappa teljes, publikus URL-jét jelenti.

A későbbiekben további webes tárhelyek használatához lesz segítség a programban, illetve további fejlesztések is várhatóak. Enjoy!

Hivatalos oldal

DinoPlayer a Firefox Marketplace-en

DinoPlayer GitHub oldala

2013. október 6., vasárnap

Prolog IDE készítése Sublime Text-ből

Prolog fejlesztéshez nincs túl sok jó fejlesztői környezet. Ha mégis ezt a nyelvet kell használnunk elég hamar megunhatóak a különféle Prolog implementációk interaktív programjainak használata. Sokat lassít a fejlesztésen mentés után a fájlok folytonos újratöltése, futtatása, meghívása. Bár léteznek például az emacs szövegszerkesztőhöz Prolog fejlesztést segítő kiegészítések, ha valaki egy felhasználóbarátabb megoldást keres, hasznos lehet számára az a környezet, amit most bemutatok.

Egy ideje elkezdtem használni a Sublime Text szövegszerkesztőt, elég sok leírás van róla az interneten, érdemes kipróbálni hátha megtetszik. A szerkesztő fontos tulajdonsága, hogy rendkívül könnyen kiegészíthető és rengeteg nyelvhez van beépített támogatása is, így sok esetben komplett IDE-ként használhatjuk.

Az ingyenes SWI-Prolog implementációhoz, már elkészítve találtam egy plugint, melyhez már létezik syntax highlighting, és egy komplett build system. Telepítéséhez a Package Control-ban (CTRL+SHIFT+P), a csomagok közt (Install Package) keressünk rá a Prolog szóra, és telepítsük a kiegészítést. Ezt a csomagot érdemes mindenképpen telepíteni a Prolog syntax highlighting miatt is. Kérdezhetnénk, hogy egy ilyen nyelvet, mint a Prolog, hogyan lehet "fordítani", vagy futtatni? Mivel a Prolog programokban nincsen olyan belépési pont, amely a program meghívásakor meghívódik alapértelmezetten, nem fogjuk tudni automatikusan futtatni az elkészült programunkat a szövegszerkesztőnkben. Egy kis kiegészítéssel, viszont a legtöbb Prolog implementációban elérhető az, hogy a Prolog interpreter indításakor automatikusan betöltse a programunkat egy fájlból, és meghívjon egy előre megadott célt (goal).

Ehhez készítsünk egy main elnevezésű goalt, ahol hívjuk meg az általunk írt, saját célt. Azért, hogy a Prolog visszalépéses mechanizmusát az interaktív programmal kikerüljük, érdemes a findall paranccsal az összes megoldását megkeresni a programunknak, melyet aztán egy listába foglalva kiírathatunk. Ezeket a lépéseket minden Prolog program írásakor meg kell tennünk, így érdemes összefoglalni snippet-be:

Tools > New Snippet...

majd másoljuk be a következő XML formátumban megadott snippetet, mely a main szó után egy TAB gombbal illeszthető majd be:

Ha valaki nem a fenti, ingyenes Prolog implementációt használja, hanem a Sicstus Prolog-ot, akkor egy kicsit más lesz a buildeléshez használható parancs; csináljunk egy új Build System-et:

Tools > Build System > New Build System...

és illesszük be a következő JSON-t:

Megjegyzés: Megfelelő működéshez hozzunk létre egy linket a prolog néven a Sicstus Prolog telepítésünkre:

cd /usr/bin
sudo ln -s <SicstusPrologElérésiÚt>/sicstus prolog

2013. szeptember 9., hétfő

FireReader - RSS olvasó Firefox OS-re

Az első Firefox OS-es alkalmazásom után egy kicsit bonyolultabb alkalmazást is akartam készíteni, amit az OwlCalc-hoz hasonlóan szintén szívesen használnék. Mivel a kedvenc RSS olvasómnak a The Old Reader-nek sokáig nem volt mobilra optimalizált programja, ezért úgy döntöttem, hogy egy RSS olvasót fogok készíteni, melyben benne lesznek a kedvenc funkcióim, amelyeket mindenképp elvárok egy RSS olvasótól. Így született meg a FireReader.

A FireReader a The Old Reader API-ját használja, mely teljes mértékben utánozza a jó öreg, eredeti, jól megtervezett Google Reader API-t. Azért, hogy ne kelljen semmilyen különleges más WebAPI-t használni, készült az olvasóhoz egy szerver oldali komponens is JSONP támogatással, mely ténylegesen kommunikál a The Old Reader gépeivel.

Az alkalmazásba való bejelentkezés után, a program lekéri a felhasználó feliratkozásait, melyek egy oldalsó menüben találhatóak meg, az olvasatlan feedek számának kijelzőivel együtt. Ez a menü hasonlít az Androidban is megtalálható megoldásra, amit például a Gmail app-ban is használnak. A menüből érhető el a beállítások és bejelentkezések oldal, valamint itt lehet frissíteni a feliratkozásokat. Ezen kívül a feliratkozások egy idő után elévülnek, ilyenkor maguktól újra frissülnek.

A feliratkozások megtekintésekor lehetőség van csak az olvasatlan, vagy az összes feed mutatására (ezt a beállításoknál is megadhatjuk alapértelmezett viselkedésként). A feliratkozásokat jelenleg listanézetben tekinthetjük meg, a listában görgetve a képernyőn látott feedek automatikusan olvasottnak lesznek megjelölve a felettük való átgörgetés után. Az adott feedre kapcsolva az olvasó nézethez jutunk, ahol lehetőség van elolvasni a cikket, vagy a böngésző ikonra kapcsolva elolvasni a feed eredeti változatát a rendszer alapértelmezett webböngészőjével. Olvasó nézetben, egy adott feliratkozás feedjei között swipe mozdulatokkal navigálhatunk, az elolvasott feedek automatikusan olvasottnak jelölődnek, ha még olvasatlanok voltak.

Az alkalmazásnak lehetnek még kisebb hibái, ezek bejelentését GitHub-on, Firefox Marketplace-en, vagy itt várom! Jöhetnek feature kérések is, szívesen berakok új dolgokat! :)

FireReader a Firefox Marketplace-en

FireReader GitHub oldala

2013. szeptember 4., szerda

OwlCalc - tudományos számológép Firefox OS-re

Elég régóta nem írtam cikket az oldalra, de sok mindennel foglalkoztam, ezért remélem most már lesz idő írni róluk. Az előző cikk óta fő projektem a Firefox OS operációs rendszerben rejlő lehetőségek, és alkalmazások fejlesztése erre az új rendszerre. Most első alkalmazásomat fogom bemutatni: az OwlCalc-ot.

Korábban sokszor hiányoltam egy olyan mobilos számológépet, amelyet körülbelül annyira egyszerű kezelni, mint egy jegyzettömb alkalmazást, és gyakorlatilag bármilyen gyakran szükséges összetettebb egyenlet megoldására is képes. Olyasmire gondolok, mint a Wolfram Alpha, vagy a Matlab, csak ingyenes verzióban. Most elkészítettem ezt az alkalmazást, elsődlegesen Firefox OS operációs rendszerre, de gyakorlatilag bármilyen más rendszeren is használható.

A kezdőképernyőn a legalapvetőbb használható matematikai formulákról, és a program kezeléséről olvashatunk egy rövid segítséget. Ez a súgó minden alkalommal megjelenik a rendszer indításakor, hogy lássuk milyen eszközöket is használhatunk.

Az eddig begépelt egyenletek között swipe mozdulatokkal tudunk navigálni, így visszatérhetünk egy korábban rosszul beírt egyenlethez, vagy továbbszerkeszthetünk egy korábbi egyenletet.

A beviteli mezőben található X gombbal törölhetjük az eddig beírtakat, a felső menüsorban található gombbal pedig törölhető a teljes eddigi előzmény.

Lássunk néhány példát a használható matematikai funkciókra:

Egyszerű egyenletek:

1.2 / (2.3 + 0.7)
eredmény: 0.4

Változók:

x = 10 * 2
eredmény: 2
x * 3
eredmény: 6

Előző eredmény felhasználása:

ans - 1
eredmény: 1

Előre definiált függvények:

sin(45 deg) ^ 2
eredmény: 0.5

Új függvény:

function f(x, y) = x ^ y
eredmény: f(x, y)

Függvény meghívása:

f(2, 3)
eredmény: 8

Számolás mértékegységekkel:

a = 5.08 cm + 0.8 m
eredmény: 0.8508 m

Mértékegységek átváltása:

ans in mm
eredmény: 850.8 mm

Remélem más is hasznát veszi ennek az alkalmazásnak! Hibákat, véleményeket várok itt, vagy az app GitHub oldalán, illetve a Firefox Marketplace-en!

OwlCalc a Firefox Marketplace-en

OwlCalc GitHub oldala

2013. május 31., péntek

Cubby használata Linux alatt

Most a magyar LogMeIn cég által készített Cubby névre keresztelt online fájlszinkronizációs és tárhelymegoldás használatát fogom bemutatni Linux környezetben. Először is: mire képes a Cubby? Funkcióját tekintve nagyon hasonlít a már elérhető fájlszinkronizáló megoldásokhoz, például a Dropbox-hoz, ennek ellenére több tekintetben is különbözik tőlük. Az egyik különbség a Direct Sync névre hallgató funkció, ami két gép között képes P2P-n keresztül, azaz a cloudba való feltöltés nélkül fájlokat szinkronizálni. Ezzel a megoldással nem használjuk fölöslegesen a cloud tárhelyét, mely ingyenes regisztráció után 5 Gb, további meghívottak regisztrációjával 25 Gb-ra lehet növelni. Másik hasznos funkció, hogy nem csak egy könyvtárat képes kezelni a Cubby, mint Dropbox esetén, hanem bármely mappából cubby-t készíthetünk.

Natív kliens csak Windows és Mac OS X, valamint mobil eszközöknél Androidra és iOS rendszerekre érhető el. Linux esetén (és más WebDAV protokoll kliens oldali támogatással rendelkező rendszer esetén) hozzáférhetünk a Cubby-hoz WebDAV-on keresztül is.

Ehhez először telepítsük a davfs2 nevű programot, mellyel Coda vagy FUSE eloszott fájlrendszeren keresztül csatlakozhatunk a WebDAV szerverhez. Ezután állítsuk be a mountoláshoz szükséges dolgokat és csatoljuk a Cubby-t.

# telepítsuk a davfs2-t
$ sudo apt-get install davfs2
# hozzunk létre a home-ban egy könyvtárat a Cubby-nak
$ mkdir ~/Cubby
# adjuk hozzá fstab-hoz a Cubby elérhetőségét
$ echo "https://webdav.cubby.com /home/$USER/Cubby davfs rw,user,noauto 0 0" | sudo tee -a /etc/fstab
# állítsuk be az autentikációs adatokat, ! USER, PASS adatokat saját adatokkal töltsük ki !
$ echo "https://webdav.cubby.com        USER   PASS" | sudo tee -a /etc/davfs2/secrets
# WebDAV mountolása rootként (setuid beállítása)
$ sudo chmod u+s /sbin/mount.davfs
# hozzáadjuk magunkat a davfs2 csoporthoz
$ sudo gpasswd -a $USER davfs2
# file lock-ok létrehozásának kikapcsolása
$ echo "use_locks       0" | sudo tee -a /etc/davfs2/davfs2.conf

Ha mindez megvan már mountolhatjuk is a Cubby-t:

$ mount ~/Cubby

Thunar kiegészítés

Mivel a WebDAV API még béta fázisban van, ezért a hivatalos dokumentáció szerint nem lehet fájlokat átnevezni, és mozgatni. Nekem azonban Thunar-ban működtek ezek a funkciók, egyedül törölni nem tudtam, mert a Thunar nem tudott Trash-t létrehozni a felcsatolt WebDAV-hoz.

Ez a probléma megoldható egyéni művelet létrehozásával:

  1. Szerkesztés \(\rightarrow\) Egyéni műveletek beállítása…
  2. Hozzuk létre az egyéni műveletet:
Név
Delete permanently
Leírás
Immediately delete the selected file(s) or folder(s)
Parancs
rm -rf %F
  1. Megjelenítési feltételek-nél pipáljuk ki mindegyik fájltípust.

2013. május 21., kedd

Conky: The Old Reader szkript

Ahogy ígértem már itt is a Google Reader olvasatlan feed értesítő Python szkript Conky-hoz. A korábbi verziót nem én írtam és nem is teljesen arra célra való, amire használtam, így inkább megírtam egy újabb változatot, ami a méréseim szerint majdnem kétszer olyan gyors, és 20%-al kevesebb erőforrást is használ működéséhez. Ráadásul így nem kell jelszót beírni a Conky konfigurációs fájlba, ami biztonságosabb is.

A szkript működéséhez szükség lesz a python-requests csomagra, tehát telepítsük:

$ sudo apt-get install python-requests

Telepítése nagyon hasonlít az előző cikkben szereplő szkripthez, hozzunk létre egy futtatható szkriptfájlt:

$ mkdir -p ~/.scripts
$ touch ~/.scripts/rssToConky.py
$ chmod +x ~/.scripts/rssToConky.py
$ gedit ~/.scripts/rssToConky.py

A megnyíló Gedit szerkesztőbe pedig másoljuk be a következő kódot:

Természetesen az emailcím és a jelszó mezőket ki kell tölteni. Ha mindez megvan akkor ugyanúgy lehet felhasználni, mint a korábbi változatot, egy lehetséges példa:

You have ${texeci 300 ~/.scripts/rssToConky.py} unread feed(s).

Az eredményről screenshotot az előző cikkben láthattok. :)

Update: A szkriptet időközben átírtam Python3-ra, így szükség van egy >3.x verzió telepítésére, amihez a pyenv eszközt ajánlom.

2013. május 20., hétfő

Google Reader helyett: RSS olvasók tesztje

Nem rég az a szomorú hír fogadott a napi RSS olvasáskor, amikor beléptem a Google Readerbe, hogy július 1-én lekapcsolják a szolgáltatást. Nem nagyon örültem neki, mert a Google Readert naponta használom. A legnépszerűbb RSS olvasó leállására az eddigi konkurens alkalmazások egyből aktivizálták magukat, hogy minél több új felhasználót gyűjtsenek be.

Sokan próbálják lemásolni a Google Readert, azonban a legtöbben saját megoldásaikat akarják eladni, és sokszor nem sikerül olyan jól, mint az eredeti. Számtalan pont van, ahol elbukhat egy alkalmazás, számomra a legfontosabb tulajdonságok a következők:

  1. Gyorsaság: a legfontosabb, hogy gyorsan tudjam elolvasni a híreket, ne kelljen várni folyamatosan, míg az oldal betölti a tartalmakat.
  2. Felhasználóbarátság: ennek elég nehéz megfelelni, hogy ha gyorsan akarom átfutni a híreket és csak átpörgetem őket azt is megtehessem, de ha el akarnám olvasni őket, azt is megtehessem könnyedén.
  3. Több platform: minél több platformon legyen lehetőség olvasni a híreket, az Android-os Google Reader-nél jobb program nem igazán van.

Ezen szempontok alapján lássunk tehát néhány klónt:

The Old Reader

Ez az egyik legjobban sikerült másolat. Már a nevéből is látszik, hogy készítői nem törekedtek arra, hogy valami újjal álljanak elő, egyszerűen pótolni akarták a Google Readert. Ez elég jól sikerült, a funkciók és a kinézet szinte teljesen megegyezik az eredeti változatban elérhetővel. A főoldal áttekintő képernyője, a trendek rész, az olvasó felület lista és teljes nézete, csillagozott (Liked) elemek szinte teljesen ugyanolyanok, mint a Google Readerben. A kipróbált olvasók közül magasan ez a legmegbízhatóbb és leggyorsabb, használhatóságban szinte megegyezik a Google Readerrel, azonban mobilos alkalmazás sajnos még nem érhető el hozzá (a készítők viszont terveznek ilyet).

Netvibes

A Netvibes készítői megpróbáltak valami újat is alkotni, mint például a Widgetek nézet, a rengeteg effektnek köszönhetően azonban használhatatlanul lassú az oldal. Létezik egy Reader nézet is, ami egy alapos átkonfigurálás után egészen használható formába hozható. Mindezek ellenére a Netvibes nem nagyon jött be nekem, néha kicsit belassult, és mobilos app sem érhető el hozzá (az oldalnak viszont létezik mobilra optimalizált változata).

Feedly

A Feedly asztali változata kiegészítővel használható (Firefox, Chrome böngészőkhöz találhatunk), natív mobilos app elérhető hozzá Android-hoz és iOS-hez is. A Feedly-ben próbálták újragondolni a Google Reader felületét, újító ötletekkel álltak elő. Az oldal dizájnja letisztult és szépnek mondható, a gyorsasággal sincs olyan nagy gond, viszont a tartalom olvasására szolgáló nézetek mintha nem lennének tökéletesek. Firefox-ban olvasva a Full Article nézet, ami a legjobban hasonlít az előd részletes megjelenítési nézetéhez, a tartalom viszont összezsugorítva a képernyő felét foglalja el a többi pedig puszta placeholder, mintha nem is olvasásra találták volna ki az alkalmazást. Valamilyen hasonló nézet mobilos appnál pedig el sem érhető. A másik ami megnehezíti a használatot, hogy a Feedly megpróbálja kitalálni, hogy az olvasónak mi a fontos és azokat a cikkeket mutatja először, van amikor többször is egy népszerű cikk áll a lista elején, más cikkek meg csak később válnak olvashatóvá.

Létezik még néhány egyéb olvasó is, amelyeket kipróbálva úgy tapasztaltam, hogy vagy valami teljesen új dologgal próbálkoznak, vagy nem túl használhatóak, ezekbe a kategóriákba tartozik a Pulse, vagy a NewsBlur.

Ha elszántuk magunkat, hogy átköltözünk Google Reader-ből egy másik olvasóba, és szeretnénk átvinni a követett feedjeinket, akkor először importáljuk ki őket a Google Takeout-ból, aztán az archívumból kicsomagolva importálhatjuk az új olvasóba a subscriptions.xml fájllal.

Asztali gépen használva nekem gyorsaság és használhatóság szempontjából a The Old Reader tetszett, gyakorlatilag már át is tértem rá. Néhány tippet még leírnék használatához:

Tippek a The Old Reader olvasóhoz

  • ’?’ vagy ‘h’ gomb megnyomásával megnézhetjük, hogy milyen gyorsgombokat használhatunk az alkalmazásban. Sokkal gyorsabb velük az oldal használata.

  • Ha fel akarunk iratkozni egy RSS feedre, a Firefox segítségével a fenti képen látható módon, akkor a következőképpen adhatjuk hozzá a The Old Reader-t a feed-ek kezelőjéhez:
  1. Írjuk be a Firefox címsorába: about:config!
  2. Írjuk be a Keresés-hez: browser.contentHandlers.types és nézzük meg a legnagyobb számú bejegyzést!
  3. Jobb klikk \(\rightarrow\) Új \(\rightarrow\) Karakterlánc, és hozzunk létre egy bejegyzést az eddigi legnagyobb számnál 1-el nagyobb értékkel, pl:
browser.contentHandlers.types.8.title
// értéknek: The Old Reader
  1. Az előző ponthoz hasonlóan hozzuk létre még a következő bejegyzéseket:
browser.contentHandlers.types.8.type
// értéknek: application/vnd.mozilla.maybe.feed
browser.contentHandlers.types.8.uri
// értéknek: http://theoldreader.com/feeds/subscribe?url=%s
  1. A Firefox újraindítása után, már ki is választhatjuk, hogy a The Old Reader-re akarunk feliratkozni
  • A Conky-hoz használható olvasatlan feedszám kijelző szkript a következő cikkemben lesz olvasható :)

2013. március 6., szerda

Samsung Galaxy S Plus ROM: CM9 + CWM6 telepítés

A következőkben bemutatom hogyan lehet Galaxy S Plus-ra (i9001) feltelepíteni ClockworkMod Touch Recovery-t (CWM6), majd a CyanogenMod 9 RC-t (CM9). A CWM egy módosított recovery, mely sokkal többre képes, mint az alap gyári változat. Feltelepíthető az alap verzióra is, de ha már van egy CWM telepítve a telefonon, akkor frissíthető is ezzel a módszerrel egy újabbra. Egy már rendelkezésre álló CWM segítségével telepíthető a CyanogenMod, mely egy elég jó minőségű custom ROM. Most az Ice Cream Sandwich-re épülő 9-es verzióját fogjuk telepíteni, amellyel a telefon minden funkciója működik; nem nagyon vannak benne bugok; jobban testreszabható vele a rendszer, mint az alap Samsung-os verzióval; és talán kicsit gyorsabban is működik.

Csak saját felelősségre, ha tudod mit csinálsz akkor kövesd az alábbiakat.

Előkövetelmények

  • USB hibakeresés engedélyezése
  • Legalább 60%-ra töltsd fel a telefon akkumulátorát!
  • Személyes dolgok lementése

ClockworkMod Touch Recovery 6.0.13 telepítése

  1. CWM6 letöltése
  2. Letöltött .zip fájl SD kártyára másolása
  3. Telefon kikapcsolása
  4. Hangerő fel + bekapcsoló gomb nyomvatartásával lépjünk be a recovery mode-ba. Ha megjelenik a Samsung logo, pár másodperc után engedjük el a gombokat, amikor ezután az Android logo jelenik meg a dobozzal, akkor nyomjuk meg a menu gombot (nem a középső home gombot, hanem balra mellette). Ekkor belép az alap recovery-be.
  5. A következő menüpontokkal tudjuk installálni a CWM-et: install zip from the sdcard -> choose zip from the sdcard, keressük ki az előbb feltöltött .zip-et, azután yes-install.
  6. Hamarosan befejeződik az installálás és újraindul a telefon. Ha az installálás után nem akar betölteni a rendszer és mindig újraindul nem kell megijedni, az interneten sok helyen leírják ennek a bootloop problémának a megoldását:

Bootloop megoldása CWM telepítés után (a bootloader frissítéséhez most szükség lesz egy Win-re)

  1. Kapcsoljuk ki a telefont!
  2. Töltsd le az AriesVE.zip-et, a Boot_loader.tar-t, és a frissítéshez szükséges ODIN Multi-Downloader programot.
  3. Csomagoljuk ki az Odin-t, és rendszergazdaként indítsuk el a programot!
  4. Indítsuk el a telefont download módban: hangerő le + home gomb + bekapcsoló gomb egyszerre, amikor megjelenik a “Downloading… Do not turn off target!” akkor engedjük el a gombokat.
  5. USB kábelen csatlakoztassuk a telefont a számítógéphez!
  6. Ha az ODIN kiírja, hogy “Added”, akkor felismerte sikeresen a telefont.
  7. Csomagoljuk ki az ArieVE.zip-et, és az ODIN-ban az OPS gombra kattintva tallózuk is be a kicsomagolt ArieVE.ops-t!
  8. A BOOT gombra kattintva nyissuk meg a Boot_loader.tar-t.
  9. Majd egyéb beállításokat nem állítgatva, kapcsoljunk a Start gombra, egy ideig frissíti majd a boot loadert, majd újraindul a telefon, és már működnie kell.

CM9 telepítése

  1. Töltsük le a ROM xda-developers oldaláról a legfrissebb verziót. A legfrissebb verzió a cikk írásakor a 2013-02-20: CM9 rc5 [1], az 1-re kattintva letölthető innen. Valamint töltsük le az alap Google alkalmazásokat is, mert alapértelmezetten nincsenek telepítve a ROM-ban.
  2. Másoljuk rá a telefon SD kártyájára az előbb letöltött .zip fájlokat.
  3. Kapcsoljuk ki a telefont, majd lépjünk be CWM-be: hangerő fel + bekapcsoló gomb, Samsung logo után pár másodperccel engedjük el a gombokat. Hamarosan belép a CWM-be.
  4. CWM-ben hajtsuk végre a következőket: wipe data/factory reset, utána wipe cache partition.
  5. A letöltött CM9 verziót telepítsük: install zip from sdcard.
  6. Az előbbi módszerhez hasonlóan telepítsük a Google alkalmazásokat (gapps*.zip).
  7. Indítsuk újra a telefont, és akkor már az ICS fog elindulni.

Sok sikert a műveletekhez, remélem hasznos írás lett! :)

CyanogenMod hivatalos honlapja

2013. február 25., hétfő

Blogspot blog szerkesztése konzolból - 3 éves a blog

Három éve indítottam el ezt a blogot, 67 bejegyzés született (ez a 68-adik), az oldalmegjelenítések száma összesen 34157. Ezek az eredmények megfelelnek a várakozásaimnak, érthetőek az oldal funkcióját tekintve. Mivel ez egy rendhagyó poszt megmutatok néhány további statisztikát, majd pár dolgot az oldal készítésének “kulisszatitkairól”! :D

A bejegyzések döntő többsége, 63 Linux-os témájú, az első egy évben inkább Ubuntu-val foglalkoznak (24 darab), később elsősorban a Crunchbang Linux a cikkek (32 darab) anyaoprendszere, de természetesen más Linux-ot használók is hasznosíthatják a leírtakat. A blog indításakor, amikor még Ubuntu-t használtam látszik, hogy kevésbé ismertem még a Linux rendszert, később áttértem az advance-ebb felhasználóknak készült Crunchbang Linux-ra, a cikkek is legtöbbször egyre inkább valamilyen speciálisabb témáról szólnak.

Miután elkezdtem az egyetemet kicsit be is következett a megjósolt bejegyzés csökkenés, később mikor kezdtem összeszedni magam és több időm lett, megnőtt a megírt cikkek száma.

Az oldalmegjelenítések számáról egy összesített grafikon:

Látható, hogy az oldal látogatottsága körülbelül lineárisan növekszik. A legnépszerűbb 10 bejegyzés a következő:

Természetesen az inkább átlagfelhasználóknak szóló cikkek lettek a legnépszerűbbek, a mindenféle hibamegoldások, szkriptelések a tapasztaltabb felhasználóknak, azaz egy kisebb rétegnek szólnak. A céljaimnak megfelelően a látogatók szinte 100%-a Google-ről találnak ide, amikor valamire keresik a megoldást, ez rendben is van, mert a blog célja problémamegoldásban segítség nyújtása. Az érdekesebb, hogy a látogatók fele Windows-t használva téved ide, és csak a másik 50% használ valamilyen Unix leszármazottat:

Böngészők tekintetében szerintem nincsen semmi meglepő, a Firefox és a Chrome volt a szörfdeszka az esetek 70%-ában, a többi kb egyenletesen megoszlik, az IE 14% szinte fáj. :D

Következzen tehát néhány dolog a készítésről. A cikkek írásához egy ideje már a korábban említett Pandoc nyelvet, és UberWriter szerkesztőt használom. Az elkészült írást konvertálom HTML-be, majd, hogy a Blogspot HTML nézetébe beillesztve is szépen formázott maradjon a cikk, lefuttatok egy saját szkriptet, ami néhány finomhangolást végez még:

  • nem használt .css fájl include-jának törlése
  • sorkizárás beállítása a szövegre
  • linkek megnyitása új tabon
  • képek beillesztése konzolból

A képek feltöltéséhez, beillesztéséhez használom a googlecl (Google Command line tools) nevű Google Data API-ra épülő szkript gyűjteményt. Ha valaki szintén használni akarja ezt a kis toolt így telepítheti:

$ sudo easy_install googlecl

Ezután már használható az általam írt szkript:

$ gedit processPost.sh
# illesszük be a szkriptet, adjuk meg a blogname és imgdir változók értékeit, majd mentsük el a fájlt
$ chmod +x processPost.html
# így használhatjuk
$ ./processPost.sh postname.sh

További jó olvasgatást az oldalon!

2013. február 15., péntek

LaTeX szerkesztők tesztje: Kile, Gummi, Winefish

A legtöbb esetben, ha valamilyen dokumentumot kell készítenem - elsősorban, ha mások kezébe is kerül - szinte mindig a \(\LaTeX\) szövegformázó nyelvet használom az elkészítéshez. Aki nem ismerné, bővebb leírást a fenti linken talál róla, amit tudni kell róla, hogy nyomdai minőségű dokumentum előállítására képes rendszer, mely folyamat során szövegfájlokat kell szerkesztenie az írónak LaTeX nyelven, melyet lefordítva áll elő a dokumentum.

Legnagyobb előnyei szerintem, hogy a dokumentum szövegfájl forrása miatt nagyon hordozható, illetve a formázással a szöveg írójának kevesebbet kell törődnie; nagyon jó minőségű az előállított dokumentum; erőssége a nyelvnek, hogy képleteket egyszerűen szerkeszthetünk vele, és a rengeteg kiegészítésnek köszönhetően nagyon sok mindenre használható. Hátránya viszont, hogy egyes feladatokat talán nehezebb megoldani vele, mert nem egy WYSIWYG szerkesztő, azaz íráskor nem látjuk a dokumentum végleges formáját; nagyobb hozzáértést igényel, mint egy grafikus szerkesztőprogram.

A szöveges forrásfájl tulajdonság miatt szerkesztőnek használhatunk bármilyen szöveges szerkesztőt (Vim, Emacs, stb), azonban a könnyebb használat miatt érdemes olyat használni, ami segít egy kicsit a LaTeX nyelvű szerkesztésben. Kiegészítésekkel ezek elég jól használhatóak, a komolyabb szövegszerkesztőkhöz hatékony segítséget kaphatunk, mint például a Gedit-hez, Geany-hez. Szerintem mindenképp érdemes valamilyen grafikus szerkesztőt használni, ezért most a direkt LaTeX szerkesztésre fejlesztett programokat fogom bemutatni. Lássuk tehát, melyik miben jó, az olyan alap dolgokra, mint syntax highlighting, syntax check nem térek ki, mert ezek a funkciók mindegyikben megtalálhatóak.

  1. Kile

Előnyök:

  • rendkívül felhasználóbarát, az ezernyi menüpontnak köszönhetően bármit meg tudunk csinálni grafikus felületen, a gyakran használt nyelvi szerkezeteket egyben beilleszthetjük valamelyik menüből
  • van automatikus kódkiegészítés (ahogy gépelünk felajánl kódváltozatokat)
  • az egyéb nem LaTeX szerkesztőnek tervezett programokhoz képest előny, hogy könnyű a végleges dokumentum generálása: egy gombnyomással generál és mutatja egy PDF olvasó programban az eredményt

Hátrányok:

  • KDE-re épül, ezért erőforrásigényesebb, mint a másik kettő GTK widgetkészletre épülő szerkesztő.
  • a tényleg milliónyi menüpont és almenü pontok hátrány is lehetnek: könnyű eltévedni, és nehéz megtalálni dolgokat bennük

Telepítéshez:

$ sudo apt-get install kile
# telepítsük még az Okular pdf olvasót is hozzá
$ sudo apt-get install okular
  1. Gummi

Előnyök:

  • a program felülete két részből áll, az egyiken szerkesztünk, a másikon a dokumentum aktuális kinézetét látjuk, amit a Gummi a forrásba való beleírás után azonnal újragenerál
  • úgynevezett snippetek segítségével gyakran használt kódrészleteket illeszthetünk be, egy TAB gomb megnyomásával
  • nagyon egyszerű a kezelőfelület, és nem nagyon lehet eltévedni az opciók rengetegében

Hátrányok:

  • egy kezdő LaTeX-et használó számára nehéz lehet használni, mert nincsen automatikus kódkiegészítés

Telepítéshez:

$ sudo apt-get install gummi
  1. Winefish

Előnyök:

  • automatikus kódkiegészítés
  • a leghasznosabb funkciók elérhetőek menüpontokból, de mégsincs túl sok menüpont: ez a rész szerintem jól lett eltalálva

Hátrányok:

  • a program fejlesztése gyakorlatilag leállt, a program honlapja és GitHub szerint is ~6 éve nem volt módosítás a programon
  • semmilyen beállítási lehetőség nincsen, a generált kimenetet is csak és kizárólag az xpdf nevű nagyon fapados pdf olvasóval tudjuk megtekinteni a programon belülről

Telepítéshez:

$ git clone git@github.com:viettug/winefish.git
$ cd winefish
$ autoconf
$ sh ./configure
$ make
$ sudo make install
# telepítsük még az xpdf pdf olvasót is hozzá
$ sudo apt-get install xpdf

A három programot összevetve leginkább a Winefish-t ajánlanám, ha nem lenne egy nagy probléma vele. Az a tényező, hogy abszolút nincs mögötte fejlesztői támogatás, és semmilyen beállítási opció nincs nagyon nagy hátrány, hiába van jól eltalálva a legfontosabb LaTeX nyelvi elemek beépítése a menübe.

Tehát végül, aki valamilyen specializált célszoftvert akar valaki használni, vagy kezdő a LaTeX nyelvben akkor a Kile programmal érdemes kezdeni az ismerkedést. Viszont, ha kicsit jártasabb a LaTeX nyelv használatában és szerkesztés közben nagyon gyakran meg akarja nézni a dokumentum végleges formáját, akkor érdemes kipróbálni a Gummi-t is, hátha megtetszik.

Ha idáig elolvastad biztos új vagy még a LaTeX világában, és remélem sikerült meghozni hozzá a kedvet, vagy legalább egy jó szerkesztőt ajánlani.

Latex WikiBook tanuláshoz
Gummi hivatalos oldala
Winefish hivatalos oldala
Kile hivatalos oldala

2013. február 12., kedd

Steam telepítése Debian Wheezy-re

A Valve Corporation által kifejlesztett digitális tartalomközvetítő, -kezelő rendszert, valamint multiplayer és kommunikációs platformot rejtő programot szerintem senkinek nem kell bemutatnom. Elsősorban játékairól híres a Steam, rengeteg játék érhető el rajta (2013 február 07-én 1863 db) keresztül most már Windows, Mac OS X és egy ideje Linux rendszeren is.

Linux rendszerre tavaly novemberben indult meg a bétatesztelés, ezután hamarosan több igen híres játék vált elérhetővé, többek között a Serious Sam 3, Postal 2, Half-Life, Counter-Strike: Source, Killing Floor, és még sok másik. Jelenleg 50 játék érhető el Linuxon, de ezek száma gyorsan gyarapszik, és egyre csak nőni fog, ha másért nem a linuxos Steam Box miatt.

Telepítéshez:

wget http://kanotix.com/files/fix/install-steam-wheezy.sh
chmod +x install-steam-wheezy.sh
sudo ./install-steam-wheezy.sh

Telepítés után a steam paranccsal indítható. A program automatikusan frissíti magát, elég gyorsan fejlődik, pár napja például még tray iconja se volt, azóta azt is megcsinálták.

Egy tipp: nagyon jó játékok érhetőek el olcsón, legtöbbször többplatformos formában (akár Androidra, de nagyrészét Linuxon is ki tudtam próbálni) a Humble Indie Bundle honlapján. Aki nem ismeri: jótékonysági keretek között a vásárlók annyit fizetnek egy játékért, amennyit szánnak rá és több igen jó minőségű játékot adnak cserébe.

Steam hivatalos oldala

Steam for Linux honlapja

2013. január 27., vasárnap

Crunchbang Waldorf fagyás - Liquorix kernel Wheezy-re

Korábban már említettem, hogy a Crunchbang Linux legújabb, még testing fázisban álló változatát használom, a Waldorf-ot (érdekességképpen, minden #! kiadás a Muppet Show egy szereplőjéről van elnevezve; az előző verzió a Statler volt). Rövid használat után találkoztam azzal a hibával, hogy néha teljesen befagy az egész rendszer, és semmi nem használ, csak a power gomb.
A Crunchbang hivatalos fórumában való rövid keresgélés után láttam, hogy ez nem egyedi eset, és a problémát megoldja a Liquorix kernel telepítése. Ezelőtt is használtam már ezt a kernelt, mert tapasztalataim szerint sokkal megbízhatóbb, gyorsabb, és még a laptopom fogyasztása is kisebb lett tőle.
A korábbi .deb csomag letöltés->telepítés módszerrel azonban nem tudjuk frissíteni a kernelt, így egy sokkal jobb megoldást találtam. A smxi szkriptgyűjteményről van szó, rengeteg hasznos funkciója van ezeknek a szkripteknek; nagy részét még én sem ismerem, de rendkívül részletes dokumentáció érhető el hozzá. A core funkciók között található a legfrissebb Liquorix kernel frissítések, videókártya driverek (nVidia, ATI, Radeon, Intel) telepítése, rendszer-, és programjavítások, tweakek alkalmazása, és még rengeteg más egyéb felhasználási lehetősége is van a szkriptgyűjteménynek.
Ha grafikus drivert is telepítünk lépjünk át tty1-re:
CTRL + ALT + F1
Majd telepítsük és indítsuk el a következő paranccsal a smxi-t:
sudo su -
cd /usr/local/bin && wget -Nc smxi.org/smxi.zip && unzip smxi.zip && smxi
A szkript használatakor menüpontok közül kell mindig választani az alapján, hogy mit kívánunk tenni. A menüpontokhoz mindig részletes leírást ad a szkript, így mindig könnyű eldönteni, melyiket is válasszuk. Ha mégis elakadnánk itt egy nagyon részletes leírás, hogy melyik menüpontokkal adhatjuk hozzá a Liquorix kernelt a tárolóinkhoz. Ha befejeztük a szkript használatát, érdemes újraindítani a rendszert:
    reboot
vagy, ha nem végeztünk nagyobb módosítást, akkor visszaléphetünk a grafikus felületre:
CTRL + ALT + F7
smxi szkriptgyűjtemény honlapja
Liquorix Project honlapja

2013. január 18., péntek

UberWriter Markdown szerkesztő Debian-ra

Egy olyan alkalmazást fogok bemutatni, ami egyszeri használat után azonnal meggyőzött és azóta is használom. Ez az UberWriter nevű, saját magát distraction free editor-nak nevező alkalmazás, mely tényleg megkönnyíti a szövegírást egy csomó feature-ön keresztül.

Még decemberben olvastam róla az OMG!Ubuntu! oldalán róla, ahol 2012 legjobb 10 Ubuntu-s programja közé bekerült. Gondoltam érdemes lehet kipróbálni, mert megtetszett a gondolat, hogy létezik egy szerkesztő, amiben egyszerűen nincsenek beállítási lehetőségek és emiatt egyáltalán nem vonja el a figyelmet az írás tevékenységéről, ami így sokkal produktívabb tud lenni. Persze formázásra mindig szükség van, ami az UberWriter esetén a Markdown HTML generáló nyelvvel van megoldva. Pontosabban az UberWriter-ben a Pandoc kiterjesztett formátumában érdemes szövegeket írni, mely nem csak HTML generálásra, hanem PDF, ODT, és egyéb formátumok generálására is képes más, több egyéb újabb funkción kívül.

A további magyarázatok helyett érdemes megnézni a program írója által készített videót a működésről:

Néhány dolog ami megfogott a Markdown formátumban való szerkesztésben, és az UberWriter-ben:

  • a legfontosabb a nagyon egyszerű és jól működő syntax highlighting, ami rengeteg nyelvet ismer

  • nagyon egyszerű szövegformázás, nem kell a kijelölgetéssel, gombok nyomkodásával törődni

  • profibb megjelenés: inline HTML, CSS formázási lehetőségek, LaTeX támogatás

  • nem feltétlenül muszáj UberWriter-t használni, például lehet Vim-ben is szerkeszteni a fájlokat, vagy tetszőleges szerkesztőt használhatunk

  • … viszont az UberWriter nagyon szép kimenetet generál, és tényleg csak a szöveg írására lehet koncentrálni, semmilyen beállítással nem kell törődni, főleg a Focus Mode és Fullscreen mellett. :) Tényleg nem zavarja semmi a szövegírást.

Az UberWriter viszont egy vérbeli Ubuntu-s program, és nem sikerült eddig megszabadulnia a más disztribúciókban feloldhatatlan ubuntus függőségektől. Elvileg dolgoznak rajta, hogy több Linux változatban is lehessen telepíteni, egyelőre viszont Debian-on egy nem hivatalos csomagból való telepítést ajánlom:

Innen letölthetjük, parancssorból:

# töltsük le
wget http://deb.ianod.es/debian/pool/main/u/uberwriter/uberwriter_12.10.02-1_all.deb
# telepítsük
sudo dpkg -i uberwriter_12.10.02-1_all.deb

Ha valaki gyakrabban foglalkozik weboldalak tartalom előállításával, generálásával akkor érdemes kipróbálni az UberWriter-t, mert tényleg van benne fantázia.

UberWriter hivatalos oldala

UberWriter Launchpad oldala

2013. január 16., szerda

Conky Google Reader szkript

Ahogy ígértem már itt is a Google Reader olvasatlan feed értesítő Python szkript Conky-hoz. A korábbi verziót nem én írtam és nem is teljesen arra célra való, amire használtam, így inkább megírtam egy újabb változatot, ami a méréseim szerint majdnem kétszer olyan gyors, és 20%-al kevesebb erőforrást is használ működéséhez. Ráadásul így nem kell jelszót beírni a Conky konfigurációs fájlba, ami biztonságosabb így.

Telepítése nagyon hasonlít az előző cikkben szereplő szkripthez, hozzunk létre egy futtatható szkriptfájlt:

$ mkdir -p ~/.scripts
$ touch ~/.scripts/rssToConky.py
$ chmod +x ~/.scripts/rssToConky.py
$ gedit ~/.scripts/rssToConky.py

A megnyíló Gedit szerkesztőbe pedig másoljuk be a következő kódot:

Természetesen az emailcím és a jelszó mezőket ki kell tölteni. Ha mindez megvan akkor ugyanúgy lehet felhasználni, mint a korábbi változatot, egy lehetséges példa:

You have ${texeci 300 python ~/.scripts/rssToConky.py} unread feed(s).

Az eredményről screenshotot az előző cikkben láthattok. :)

2013. január 15., kedd

Conky Google Calendar szkript

A korábbi Gmail, Google Reader újdonság értesítő szkriptek után egy ideje már akartam Google Calendar-os Conky kiegészítést is. (Arról nem beszélve, hogy a Google Reader olvasatlan feed megjelenítő szkriptet is optimalizáltam.) Egy ideig keresgéltem, de nem igazán találtam olyat, ami egy Conky méretű kis helyen tényleg jól néz ki, és elég információ tartalma is van. Ezért elkezdtem megírni a saját verziómat Pythonban a Google Calendar API segítségével.

Az eredmény a következőképpen néz ki, persze lehet, hogy lesznek módosítások rajta még, ha valami jó eszembe jut (vagy valaki javasol valamit):

A szkript működéséhez szükség lesz a python-gdata csomagra, tehát telepítsük:

$ sudo apt-get install python-gdata

Ezután kelleni fog a megjeleníteni kívánt naptár privát URL-címe. Ezt a Naptárbeállítások fül alatt szerezhetjük be Google Calendarban, a Privát URL-cím helyen, mondjuk az XML gomb linkjéből. A link szerkezete a következő:

http://www.google.com/calendar/feeds/EMAILCÍM/PRIVÁT URL CÍM/basic

Ha mindez megvan, akkor már berakhatjuk a kész szkriptet Conky-ba:

$ mkdir -p ~/.scripts
$ touch ~/.scripts/calToConky.py
$ chmod +x ~/.scripts/calToConky.py
$ gedit ~/.scripts/calToConky.py
Majd másoljuk be a következő kódot, értelemszerűen az email cím, és a megszerzett privát url címeket töltsük ki:

Végül a Conky-ban hívjuk meg a most elkészített szkriptet:

CALENDAR ${hr 2}
${texeci 300 ~/.scripts/calToConky.py}

Hamarosan érkezik a Google Reader-es Conky szkript is.

Update: A szkriptet időközben átírtam Python3-ra, így szükség van egy >3.x verzió telepítésére, amihez a pyenv eszközt ajánlom.